Környezet > Megoldási javaslatok > Megújuló energiaforrások  

Megújuló energiákra történő átállás

A megújuló energiahordozók definíció szerint egy emberöltőn belül maguktól újra termelődnek.1

A megújuló energiáknak három forrása van2:

  1. a napenergia
  2. a geotermikus hő
  3. a hold vonzása (árapály)

 

Az isoplus termékeket a hő (vagy távhűtésnél a hűtőanyag) továbbításánál használjuk. A távolság néhány métertől több kilométerig is terjedhet. A hő előállítási és felhasználási helyének térbeli elválasztása általában szükséges előfeltétele a megújuló energia felhasználásának, ami így környezetbarátabbá, illetve kényelmesebbé is válik. Az alábbi előnyök válnak elérhetővé ez által:

  • nagyobb geotermikus készletek kiaknázása.
  • nagy ipari rendszerekben gazdaságos megoldást nyújthat a hulladékként keletkezÅ‘ gázok tisztításával összekapcsolt hÅ‘termelés.
  • az erÅ‘sen munkaigényes üzemanyagok felhasználását is lehetÅ‘vé teszi (például a biomassza meghatározott típusait). A végfelhasználók számára a távhÅ‘ ebben az esetben is teljesen automatizáltan áll rendelkezésre.
  • nagyobb hÅ‘tároló egységek felhasználását a távhÅ‘rendszerben. A hÅ‘tároló egységek többek között homogenizálják az erÅ‘művek termelését (kogenerációs erÅ‘műveknél), és ezzel növelik a hatékonyságot. Továbbá a napszakokon belüli hÅ‘ellátás ingadozásokat is kiegyenlítik (például a napenergián alapuló erÅ‘műveknél). HÅ‘tárolók felhasználásával a periodikus többlet áramtermelés (például szélerÅ‘műveknél) hÅ‘vé alakítása és fűtési célokra történÅ‘ eredményes felhasználása is lehetséges, mivel bizonyos esetekben a hÅ‘ tárolása gazdaságosabb az áraménál.

 A megújuló forrásokon alapuló energiaellátás gyakran nagyon decentralizált, ami az energiaszektor résztvevÅ‘i számára kihívásokat, de egyben lehetÅ‘ségeket is tartogat.



[1]Wesselak V. & Schabbach T. Regenerative Energietechnik Springer Berlin / Heidelberg 2009. 53.o.

[2] Vgl. Wesselak V. & Schabbach T. Regenerative Energietechnik Springer Berlin / Heidelberg 2009. 3. fejezet


[1]Wesselak V. & Schabbach T. Regenerative Energietechnik Springer Berlin / Heidelberg 2009, S. 53

[2] Vgl. Wesselak V. & Schabbach T. Regenerative Energietechnik Springer Berlin / Heidelberg 2009, Kap. 3